A régmúlt virágai – babonák – szimbólumok
Írta: Bakosné Böröcz Ágnes
A régi időkben mindenféle virágot koszorúkba fontak minden alkalomra, a fejre is koszorút tettek és ajándékba is ezt adták. Mindennek jelentése volt, ám az idő előrehaladtával a virágok dísszé váltak:
A kínaiak kerteket építettek, a bazsarózsát istenítették, a régi Egyiptomban a százszorszépet a tavasz istennőjeként emlegették. A görögök számára az ibolya volt a legkedvesebb virág, az indiaiaknál a lótuszvirág a legnagyobb szimbólum, Perzsia pedig a rózsák országa volt. A virágszeretet is tőlük szivárgott át Európába. A középkort a sárga viola és a rozmaring jellemezte, Franciaországban a liliom, Hollandiában a tulipán virított. Európában 1800 -as évektől kezdett hódításba a muskátli.
Ha valami jól sikerült, de ha valami nem, akkor is a babonákkal magyarázzuk. Ezek az ősi elképzelések kivetíthetőek a virágokra is:
Az ókorban a fekete hunyorral űzték el a rossz szellemet, berkenyével pedig megtörték a gonosz varázserejét. A négylevelű lóhere szerencsét hoz, ha János- napkor szakítják le.
A rózsa régen a titokzatosság és a titoktartás szimbóluma volt. A lovagok sárga violát hordtak, ezzel jelezték változatlan érzéseiket szívük hölgye iránt.
Korábbi jelentése szerint a fehér a tisztaságot, az ártatlanságot jelképezte. A zöld a létezést, a reményt, a vörös a szerelmet, szabadságot, a fekete a komolyságot, a sárga a hamisságot. A sötétkék a hűséget, a violaszín a barátságot és a vágyakozást fejezte ki.
A tavasz színe a sárga, a nyáré a teljes szín kavalkád. Az ősz színei a rozsdavörös, a narancs, a telet az ünnepek virágai jellemzik. A virágkötészetben mindezen ősi tudás jól ötvözhető a modern kor esztétikai igényeivel az aktuális trendekkel!
Neked mit jelent a virág? Mit szeretnél vele kifejezni?
Bármilyen készítményre van szükséged, fordulj hozzám bizalommal!
ITT megtalálhatod a munkáimat!





Add to Google