Írta: Molnár Irisz 

A leírtak saját tapasztalataimat és véleményeimet tükrözik.

A sámánutazás/ sámánkodás, egy olyan módszer és terápia, amit aligha lehet bármelyiknek is nevezni. Valóban mindenki saját sámánja, ezért azt mondanám, hogy a sámánság az embernek alapvető, természetes állapota.

A sámánizmus nem vallás. Minden népnek meg vannak az ősi szokásai. Minden népnek gyökere valahol és valaha sámánikus volt. Manapság is léteznek olyan népek, amelyeknek kultúrája gazdag a sámánikus elemekben. Modern társadalmakban azonban már inkább elveszett gyakorlatnak, hitnek számít az ilyesmi. Európába pogányságnak nevezik az Természet hitet.

Ennek ellenére, amikor bármelyiket tesszük a következőkből, akkor a belső sámánunkat idézzük meg:

-         eltűnődünk valamin, amit szépnek találunk és engedjük, hogy az megérintsen

-         befelé figyelünk

-         kimegyünk a természetbe és érezzük, hogy a fák, kövek, növények és állatok közel állnak hozzánk, mintha üzennének nekünk

-         Énekelünk, ha félünk

-         segítséget kérünk valami láthatatlan erőtől, ha kétségbe vagyunk esve

-         megköszönjük valami láthatatlan erőnek hogy sikerült, hogy jó lett, hogy stb…

-         boldogságot és feltöltődést tapasztalunk amikor kint vagyunk

-         stb, stb, stb

A lista kissé olyan, mintha bármelyik vallásról beszélnék. Persze, hiszen minden vallásnak eredetileg az a szándéka hogy az ember képes legyen kommunikálni környezetével, képes legyen kérni, elfogadni, meghálálni, megköszönni és nem utolsó sorban adni. A vallások arra tanítanak, hogy ezeket a műveletek meg tudjuk tenni a legnagyobb hitben és harmóniában. Mikor is történhetett, azt nem tudom, hogy hétköznapi emberek fejükbe vették, hogy hatalomért, erőért, ember és Isten közzé lépnek……. Manapság is teljesen elfogadott ennek gyakorlása.

Csak éppen, az a lényeg hogy bármi is legyen Isten, bárminek, bárkinek is fogalmazzad meg, nem kell hozzá még egy ember hogy Te és Ö, kapcsolatban legyetek. Hiszen, természetes és alapvető hogy minden és mindenki közvetlen kapcsolatban lehessen és legyen a mindenhatóval. Mert eleve az.

Emberek elveszítették ezt a kapcsolatot többnyire. A kapcsolat, amit ápolnak az gyakran torzított és manipulatív. Ritka az az ember, aki tisztában van magával és mindennel. Nem is a tökéletesség a cél. Inkább az, hogy minden ember a forráshoz jusson, hogy felismerje magában a szépet és jót. És ne utálja magát, azért mert nem állandóan szép és jó.

Amit sámánutazásnak hívnak, az egy formája a kapcsolatnak. De lehetne akár ezt Bőn-ként is emlegetni vagy Dzogcsen-nek* Vagy akármi másnak, ami letisztítja az elmét és elvisz arra a helyre, ahol képesek vagyunk kapcsolódni önmagunkkal, azaz valódi lényünkkel, és a mindenséggel és megérteni az íratlan törvényeket, amelyek mindent uralnak.

Mindenki képes elérni egy állapotot, ahol ezt megteszi. Nem mindenkinek áll szándékában ezen dolgozni. Ebben az esetben érdemes olyan embert felkeresni, aki tiszta közvetítője az információnak és energiának, ami érkezik feléd. Valaki, akinek nem érdeke, hogy meggyőzzön. Aki meg akar győzni bármiről is, az nem tiszta. Mindenki képes eldönteni, ami neki megfelelő, és az erőszakos közvetítők akarnak valamit, akár csak energiát, de az éppen elég.

A keleti hagyományok, meg mondom őszintén nehezebbek (számomra). Saját fogékonyságom ezekre a hagyományokra nem erős. A meditációhoz (amit nem akarok általanosítani, mert nagyon sok fajta meditáció van, ennek hagyománya, és nagyon sok minden minősülhet meditációnak) fontos az összpontosítás, valamennyi önuralom, elszántság és fegyelem. Akik zizegnek, mozognak, akik inkább a levegő elem gyermekei, azoknak lehet kihívásnak bizonyul ilyesmi. Persze ez nem jelenti, hogy el kell vetni. Mindenkinek javaslom, hogy próbáljon ki bármit, ami előtt véleményezi. Azért mert legjobb barátodnak nem jön be valami, nem jelent, hogy ez nem éppen az, amit mindig is kerestél.

A sámánutazás, amit én is csinálok számomra egyértelmű, dinamikus, ezért én ezt ajánlom. Eddig, akikkel találkoztam és próbálkoztak a „módszerrel” sikerrel jártak. Könnyen elsajátítható eljárás, amit egy pár alapszabály betartásával, mindenki biztonsággal tudja végezni.

Bárki, bármit is gyakorol, bármibe is hisz, javasolom, hogy legyen valami/ valaki, egy külsős, aki visszajelezhet, hogy, na, jó, akkor most rögtön jöjj le a földre. Értitek, mire gondolok. Bármennyire is fontos a szellemiség, akkor is emberek vagyunk, hús vér, és itt van dolgunk. A szellemiségünket is itt kell, megvalósítsuk, ezen a síkon.

*A sámánutazás, bőn és Dzogcsen nem összehasonlítható, csak abban az értelemben, hogy egyik sem vallás, mindeniknek a célja a megértés, és ennek felderítése. A bőn sámánikus hagyományokon alapszik. A Dzogcsen már ezt a tudást is meghaladja. A krémje.

Ha szeretnél többet tudni a sámánutazásról, kérdésed, kérésed van, csak keress bátran!

Írisz

napraforgo7@yahoo.com

+36 20 403 2137